Táplálkozás - I. rész
Ma már, akit picit is érdekel tudja, hogy a táplálkozásnak nem az energiabevitel az egyetlen célja. Ahhoz, hogy szervezetünk megfelelően működjön, ha kell, növekedjen, adott esetben gyógyuljon, megfelelő állapotban kell tartania magát. Ehhez viszont nem elég pusztán az energia. Egyéb anyagokra is szükség van. Olyan anyagokra, amelyeket a szervezet saját maga nem tud előállítani, de szükségesek. Ezek lehetnek olyan anyagok, amelyek beépülnek a sejtjeinkbe, és lehetnek olyanok, amelyek a sejtek megfelelő működéséhez szükségesek. Ezen anyagok közül a legismertebbek a vitaminok, és az ásványi anyagok, nyomelemek. Ahhoz, hogy a testünkben minden úgy működjön, ahogy kell, a napi táplálkozás során mindenből el kell (el kellene) fogyasztanunk a szükséges mennyiséget. Ugyanakkor az is fontos, hogy semmiből sem fogyasszunk a kelleténél sokkal többet, mert azzal is kárt okozunk. Az ilyen fajta "károkozásnak" manapság legismertebb következménye az elhízás. Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy táplálékunk ilyen mennyiségű és minőségű. A helytelen táplálkozás leggyakoribb jellemzője, hogy megesszük a megfelelő mennyiségű élelmiszert, de az nem tartalmazza a szervezet számára szükséges anyagokat. Ennek már rövid távon is az a következménye, hogy hamarább megéhezünk, tehát hamarább újra eszünk. Így a szükségesnél nagyobb mennyiségű élelmiszert fogyasztunk el, ami a szükségesnél óhatatlanul több energiát tartalmaz, de szerencsétlen esetben még mindig nem vettük magunkhoz a vitaminokból, nyomelemekből, stb. szükséges mennyiséget. Az ilyen táplálkozás következménye rövidtávon az elhízás, hosszú távon - a lassan kialakuló vitamin- és egyéb hiányok miatt felléppő - különböző betegségek.
Azt már az általános iskolában is tanítják, hogy az egyes vitaminok hiánya milyen betegséget idéz elő. Azt is tanítják, hogy mit idézhet elő a túladagolásuk. Éppen csak abban nem tudtak a világ kutatói megegyezni a mai napig sem, hogy mennyi a szükséges mennyiség. És még egy dologról nem nagyon esik szó. Nevezetesen arról, amit pedig Dr. Szentgyörgyi Albert professzor is hangoztatott: minden betegség visszavezethető valaminek a hiányára.
Nézzük a legismertebb vitamint, a C-vitamint. Az alábbi részelteket a Vitaminkirály honlapjáról idézem:
"A kormányok szinte a világ minden országában megállapították, hogy mennyi az ajánlott C-vitamin beviteli mennyisége egy egészséges embernek. Ez 60mg körül szór. Ez a mennyiség csupán arra elég, hogy valaki ne haljon meg rövid úton skorbutban. Ez a mennyiség elegendő a kollagén és hormon előállításhoz is. Tulajdonképpen ezen alapult az RDA meghatározása.
Abban is megegyezik minden kutató, hogy az antioxidáns hatás kiváltásához ennél több kell. A vita csak a körül zajlik, hogy ez a "több", mennyi is legyen.
Amennyiben a táplálkozási szakemberek által ajánlott napi 5 adag zöldséget vagy gyümölcsöt megennénk, az ajánlott RDA négy- ötszörösét fogyasztanánk C-vitaminból. Linus Pauling, a kétszeres Nobel díjas kémikus orvos, aki a C-vitamint kutatta rájött, hogy korai őseink nagyjából 3-10 gramm C-vitamint fogyasztottak a főleg növényi alapú táplálkozásuk során. Ez 25-100 szorosa a mai kormányjavaslatnak."
Figyelték? 3-10 gramm. 3 gramm, az 3000 milligramm! Ezzel szemben 60mg-ot ajánlanak! Vajon miért?!
"A mai tudományos eredmények világosan kimutatják, hogy különbség van az akut C-vitamin hiány megakadályozásához szükséges mennyiség és a hatékony antioxidánsként való felhasználás közötti mennyiség között. Ez utóbbi mennyiség alkalmas csupán arra, hogy megvédjen bennünket a környezeti ártalmak okozta degeneratív betegségek egész sorától. Ez a feltevés azon a megfigyelésen alapul, hogy a C-vitamin erőteljes és megelőző antioxidánsként funkcionál a testben."
"A jelenleg érvényben lévő RDA elegendő az akut C-vitamin hiány kivédésre, de közel sem elegendő a krónikus betegségek megakadályozására, amit a szabad gyökök sejtkárosító hatása okoz. Az optimális mennyiség valahol 400mg/nap körül kezdődik átlagos életmódot élő emberek esetén és ennek többszöröséig terjed fizikai vagy szellemi terhelés esetén.
Például egy heti 3-4 edzést végző sportoló esetén már 1000mg/nap, egy élsportoló esetén napi 2000mg-ot javasolnak.
Amennyiben valakinek lehetősége van napi 5 adag zöldség ill. gyümölcs elfogyasztásával biztosítani magának ezt a mennyiséget, az optimális. Amennyiben nem, akkor étrendkiegészítőkkel tegye meg ezt."
Tehát akkor tesszük a legjobbat, ha az elfogyasztott élelmiszer mennyiségét igyekszünk a szükséges energia-mennyiség biztosításához igazítani, és az ezután még szükséges anyagokat (vitaminok, ásványi anyagok, stb.) a lehetőség szerint étrendkiegészítőkkel pótoljuk.